Bölcsességek
Az ős tudás
Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben
szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.
Az emberalkatban rejlő ős tudás lényegileg mindenkiben azonos,
érvénye teljes. Az ős tudás az egyetlen alkalmas alap; ami rajta
alapszik, ronthatatlan, ami elgondoláson alapszik, szétmálló.
Az ős tudás végtelenűl egyszerű, olyannyira, hogy szavakba
nem is foglalható. Megegyezik vele minden, ami szükséges,
nyugodt, szilárd; ellentétben van vele minden, ami csábító, izgága,
hemzsegő.
Tíz hadsereg, száz pénzesláda, ezer okirat védettje elpusztul;
amit az ős tudás birtokosai minden segítség nélkül létrehoznak,
megmarad.
Aki a lényében rejlő ős tudást önmaga számára meghódította,
mindent elért, ami emberileg elérhető; az élet és halál csak
felületesen sebezheti, lényegében sérthetetlen és teljes.
W.S
"Te magad vagy az az erő, amely
életre hívja a történéseket
- a jót a rosszat egyaránt.
Rajtad áll, melyikre tartod
magad érdemesnek:
helyes gondolkodással
a szerencsét idézed meg,
vagy gondolkodás nélkül cselekszel,
és csak bajokat zúdítasz az életedre.
Rajtad múlik, bearanyozod-e
napjaidat vagy feketére fested
magad körül a világot"
(Tatiosz)
A teljesség
Van Isten? Nincs Isten? – Abban, ami független a tértől, időtől és minden káprázattól: a Van és Nincs ugyanaz.
Van öröklétem? Nincs öröklétem? – Túl a téren, időn és minden káprázaton:
a lét és a nem-lét ugyanaz.
Minden ismereted csupán arra jó, hogy a változók közt eligazítson, de a változatlanról nem nyújt semmi bizonyosságot. Ismeret csak a változóban van és csak a változóról, mert benne külön-külön vizsgálható a Van és Nincs, helyes és helytelen, domború és homorú; de a teljességben mindez bontatlanul azonos, ezért nincs benne semmi megnevezhető. A teljesség nem egy és nem több, nem én és nem más, nem valami és nem semmi.
Ha a teljességet ismerni akarod, ne kérdezz semmit, mert rá vonatkozólag minden „igen” és „nem” ugyanazt jelenti; hanem merülj önmagadba, személyed alá, s ahol nincs tovább, ahol minden mindennel azonos: ez a teljesség.
Az egyéniség szétbontása
Egyénenként vizsgáld át egyéniséged minden tartalmát és rendezgesd.
Figyeld meg szokásaidat: honnan erednek, mit művelnek, hova tartanak.
Bontsd szét egyéniségedet és minden tartalma idegenként fog mutatkozni előtted.
Bontsd szét egyéniségedet és ne félj, hogy elszegényedsz: mert helyébe-tódul a határtalan összefüggés gazdagsága.
Bontsd szét egyéniségedet és ne félj, hogy bármit is elveszítesz: mert ha a mosdatlant kiutasítod, mosdottan a helyén találod.
Bontsd szét egyéniségedet és szabaddá válnak lelked végtelen áramai, melyek nem benned vannak és nem kívüled, áthatnak mindenen.
Akin egyénisége uralkodik: ha előrejut, pöffeszkedővé, ha lemarad, ronggyá válik. S aki egyéniségén uralkodik: valójában nem érinti a szerencse és a balsors.
Az alkalmatlan kisérő
Aki a teljességet elérni akarja: a legmakacsabb
akadék, mely bogáncsként rácsipeszkedik:
a hiúság. A teljességhez tudotosan közeledő ember
kiválónak felsőbbrendűnek érzi magát.
S amíg felsőbbrendűség érzése megvan,
egyénisége nem bír szétoldódni,
hiszen felsőbb- vagy alsóbb-rendű
csak az egyén lehet,
a teljességhez vívő út nem a kiválóaké,
hanem minden külön-levőé:
ezen az úton halad valamennyi,
ha nem is tud róla.
S ha különbnek érzed magadat
azoknál, akik még az út elején vannak,
s magadnál különbnek azokat,
akik már célbajutottak:
be hagyod csapni magadat
az idő káprázatától;
hiszen hogy valaki az út elején,
közepén, vagy végén van-e
csak dátum különbség.
Az igazságról
A szavak különlévők és gyöngysor-szerűek,
a dolgok összefüggők és halom-szerűek.
Ezért a szavak és dolgok csak súrolják egymást.
A gondolat összetett és kimondható, az igazság
egyszerű és kimondhatatlan.
Igazságot csak beszéd nélkül tanulhatsz meg,
tehát csak önmagadtól.
Tedd alkalmassá lelkedet arra, hogy az igazságot
tudhasd benne.