MENÜ

Út a teljességhez

Bach virágterápia

bach_1kicsi003.jpg

 

Az Egész – ség – az egész létezéssel való harmónia.

A betegség: hiány – az összhang hiánya.

Az ősi holisztikus gyógyászat még teljes emberképpel dolgozott, vagyis az embert test, lélek és szellem közelítette meg. A holisztikus gyógyászat fényében minden betegség arra figyelmeztet, hogy az ember letért a helyes útról. A gyógyítás lényege: a teljes embert figyelembe véve segíteni őt visszatalálni a helyes ösvényre. Ebben a szellemben élt és alkotta meg rendszerét Edward Bach.

A Bach virágterápia a holisztikus gyógyászat egyik gyöngyszeme: teljes emberképpel dolgozik, a valódi okokat keresi és kezeli, a betegre koncentrál és

nem a betegségre, nincsenek mellékhatásai, fájdalommentes, a természet adta anyagokkal és erőkkel gyógyít.

Edward Bach halála előtt nem sokkal egyik előadásában kifejtette, hogy a szerek valódi célja közelebb vinni az embert belső isteni mivoltához, hiszen a szellemben rejlik a valódi gyógyító erő. Erre az igazságra világít rá egész filozófiai rendszere, élete és munkássága egyaránt.

Bach munkája során megmutatta, mennyire fontos a boldog emberi élethez az egészség és az önmegvalósítás.

Holisztikus szemléletéből fakadóan úgy tartotta, hogy a betegség fizikai vetülete nem más, mint az egyén lelki-szellemi körülményeinek megváltozása.

A testi betegség csupán látható megnyilvánulása eme változásnak, és a személyiségen múlik, hogy csak a betegség fizikai tüneteire koncentrál-e, azt

próbálja meg eltüntetni, avagy a megtanulandó leckét is figyelembe veszi. Úgy tartotta , a testi-lelki egészség megőrzése az ember egyéni felelőssége.

A virágterápia filozófiai rendszere a személyiségen belül két alapvető szintet különböztet meg: a hétköznapi ént (ego), illetve a magasabb vagy felsőbb Ént.

A betegség oka az, ha az ember nem hallgat belső irányítására, felsőbb Énjére annak érdekében, hogy életét minél inkább életfeladatával összhangban alakítsa.

Az ember gyakran egészen odáig tévelyedik, hogy el sem fogadja felsőbb Énjének létét, és csak azt tartja valóságosnak, ami kézzelfogható, látható, amit érzékszerveivel észlelni képes. Bach állítása szerint azonban, ahogy a valódi ok,

úgy valódi gyógyulás sem a fizikai szintjéről származik! Ha a hétköznapi egó

A felsőbb Én szándékával ellentétben cselekszik, vagy ha vét az „Egység törvénye” ellen annak betegség lesz a következménye.

A Bach – virágeszenciák segítik a helytelen lelki minták felismerését és a változás folyamatát.

A Bach – virágterápia rendszerében 38 virágeszencia van, ezek mindegyike egy adott lelki állapothoz kapcsolódik.

A diagnosztikai módszerek közül sokféle megoldás szóba jöhet – kineziológiai

izomteszt, Bach-kártya, spontán választás, asztrológiai elemzés stb. – de a virágok kiválasztásához valójában semmi másra nincs szükség, csak józan észre, a beleérző képességre, némi odafigyelésre, s persze a virágok ismeretére.

Bach úgy gondolta, hogy 38 eszencia és azok kombinációi átfogják az emberi szenvedést előidéző összes lelki területet.

7 fő csoportra osztotta:

1.     Félelem

bohócvirág, vörös vadgesztenye, rezgőnyár, napvirág, cseresznyeszilva

 

2.     Bizonytalanság

szikárka, rozsnok, kékgyökér, gyertyán, tárnics, sülzanót

3.     A jelen történései iránti érdektelenség

iszalag, jerikói lonc, fehér vadgesztenye, vadgesztenyerügy, olajfa,

vadrepce, vadrózsa

 

4.     Magányosság

Békaliliom, nebáncsvirág, hangafű

5.     Mások elképzelései és külső hatások iránti túlérzékenység

Apróbojtorján, kisezerjófű, dió, magyal

6.     Kétségbeesés

vörösfenyő, erdeifenyő, szilfa, szelídgesztenye, ernyős madártej,

fűzfa, tölgyfa, vadalma

7.     Mások boldogulása miatti túlzott aggódás

Katángkóró, vasfű, szőlő, bükkfa, forrásvíz

„A valóságban a félelemnek nincs helye az emberiség természetes birodalmában, mivel a bennünk lakó isteni szikra, valódi önmagunk legyőzhetetlen és halhatatlan.”

„Gyógyítsd tenmagad"

 

 

 

astro_kicsi0006.jpg

 

 

 

 

 

 

vissza a címoldalra

Oldal szerkesztése

 

Asztali nézet